További témák:

Választásokról rengeteget beszélünk, érződik a felgyülemlett feszültség. Ezen kívül szóba kerül még a Mariana-árok, a Hold, party, ill. a szürkített (greyscale) módban használt okostelefon potenciális előnyei is.

Soha ennyire választási eredmény nem érdekelt. Már kora délelőtt leadtuk a voksot, utána játszótér – sok mosolygós ember a ligetben –, ünneplés, közös ebéd. Nem beszéltünk politikáról, mert nem érdemes: olyan szinten polarizálódott a társadalom – milyen szép eufemizmus, mintha ez valami passzív, szerencsétlen véletlenek folytán kialakuló, senki által direktben nem befolyásolt történés lenne –, hogy itt érvek már úgysem hatnak. Épült bennünk a feszültség egész nap, mintha legalábbis államvizsga lenne a következő napon, és nem tudhatjuk, hogy az előre kiadott 25 tétel mellett lesz-e további 400, amiről nem szóltak.

Eljött az este, fél óránként feldolgozottság- és eredmény-ellenőrzés a telefonon. Snitt. Meghallgattuk Magyar Péter győztes beszédét, ami hatásban hibátlan volt, meg is könnyeztem. Nem azért, mert bármelyik részét elhittem, hanem mert annyira szerettem volna elhinni. Elképzeltem, milyen lenne, ha akár csak a felét meg tudnák valósítani a terveiknek. Egy olyan Magyarországon élnénk, ahol nem mondja a belügyminiszter a kórházban hagyott gyerekekre, hogy nem ők szülték oda. Ahol nem kell attól tartani, hogy a kokárda viselésével pártszimpátiát fejezel ki. Ahol a miniszterelnök az egész országot, és csak azt képviseli. Ahol a gyerekek az óvodában nem a rettegéssel átitatott háborús plakátokról beszélnek, és otthon nem azt kérdezik, hogy a nagypapa miért poloska, hanem hogy miként működik a gőzgép.

Szent István közel ezer éve Európa felé indult, és úgy tűnik, hogy maradt még valami abból az ideából. Talán 1956 sem volt olyan régen, hogy teljes generációk felejtsék el.

Ér most egy kicsit örülni. Biztosan kiderült, hogy Magyarországon mégsem választási autokrácia uralkodik. Kiderült talán az is, hogy lehet érték alapú politikai üzenetekkel választást nyerni még egy ferde pályán is, bár itt a “valami ellen összefogni” kampányelem is bizonyára sokat nyomott a latban. És a legfontosabb: a magyar társadalom ma emlékeztette magát arra, hogy a hatalomba választott képviselői nem királyok, nádorok és főispánok, még akkor sem, ha úgy próbálnak tenni. A miniszter szó etimológiailag szolgát, alárendeltet jelent. Legyen tehát Magyar Péter és szakértői kormánya ez: szolga, a legnagyobb tisztelettel írva és kimondva a szót.

A feladat és a felelősség hatalmas, a felhatalmazás is ehhez mérhető.

Ne legyünk azok, Péter. Sok sikert, mindannyiunk érdekében.

Hallgassatok belénk!

További témák:

Alfahímek, mikrotrendek, padel, év jószágai, inkább bármilyen emberré vagy állattá tudnál változni?

További témák:

Téli fáradtság, indula a mandula (építkezés – Telegramon képek), ⁠aka Charlie Sheen⁠, ⁠Six-Seven⁠, örökjáradék, Dave Eggers: ⁠A kör⁠, ⁠betiltották⁠ a közösségi médiát Ausztráliában (16-), ⁠Garticphone⁠.

További témák:

Barbiék költöznek, nem drágultak szerencsére a lakások, melegben vagy hidegben dolgozni, fűrész, Így működik a szerelem gyerekkönyv, #keresettaferi rovat, Arcane sorozat, Bluey rajzfilm, önéletrajzban vagy memoárban mennyi mese fér el? Megrágtuk.

Témák:

Jakuzzivásárlás, ⁠És mi van Tomival?⁠, év tortái, Otthon Start etikai vonala, laterális gondolkodás, T-rex idehaza, év jószágai, könyvajánlók (⁠Jóember⁠, ⁠Fábián Janka-láz⁠), no meg a szokásos fogalmatlankodás.

A toprongyos zencastr miatt ez az adás csak egy csenevész "harmadka" lett, beszéltünk kalandszobáról, évet értékeltünk, voltak tök jó rovatok, önjelölt tesztpilótáról is szót ejtettünk a Mercedes-gyárban, rawdogging, sorozatok és könyvek is fel-feltűntek a szokott módon, de ezeket ti most nem tudjátok meghallgatni – mi viszont ennek ellenére jól szórakoztunk. Az epizódból főleg gyerektémák és egy kis Harry Potter-főzőműsor maradt meg, de karácsonyra ennek is elégnek kell lennie, nem szabad elégedetlenkedni.

Milyen szülő szeretnék lenni?

Józsi remekül megfogalmazta (lásd alább), valami ilyesmit óhajtok én is elérni, nem mindig, nem is lehet mindig és folyamatosan, de ezekből az élményekből érdemes minél többet tudatosan összegereblyézni. Vagy legalábbis törekedni rá.

[…]

Amikor kiment a labda a pályáról és mentem érte, akkor vettem hirtelen észre: a két fiam ott várják a pályán, kipirult arccal, hogy apukájuk visszarúgja a labdát és menjen tovább a meccs.

Azaz engem.

Minden gyarlóságom ellenére én vagyok nekik az a személy, aki levitte őket focizni. Ők talán semmit nem látnak ebből az egészből még most, inkább csak szeretnek szaladgálni.

És ez az egész nem volt több ennél. Egy teljesen lapos és unalmas vasárnap, amikor lementem focizni a két gyerekkel. Mondhatom így is. És mondhatom úgy is: a fiaimmal.

Akik őszintén örültek annak, hogy az apjukkal játszhatnak. Én pedig őszintén örültem neki, hogy a két fiammal játszhatok. És akkor, abban a pillanatban nem volt háború, éhezés, halál, betegség, munka, kollégák, lakástörlesztő részletek, nem volt semmilyen háttérben levő aggodalom.

Csak a foci azzal a vacak labdával. Két kipirult arcú kicsi gyerek, akiknek az az egy óra ott és akkor a minden.

És, ha szabad ezt mondanom, nekem is.

Ha majd számot kell vetnem arról, mit értem el az életben, meg mit nem, akkor pontosan erre az egyszerű, unalmas, teljesen hétköznapi vasárnapra fogok emlékezni, ami senkinek nem jelent semmit az ég egy adta világon.

Forrás: Plastik média

Iratkozzatok fel rá is, szevasztok!

Federer és a haverok

Roger Federer klasszis teniszező, az ő hármasuk Novak Djokoviccal és Rafael Nadallal 2000 után hasonló volt ahhoz, ami a fociban történt majdnem pontosan ebben az érában Lionel Messivel és Cristiano Ronaldoval. Erős rivalizálás, egymás egyre magasabb és magasabb szintre emelése, ill. folyamatos csere-bere a világranglista csúcsán.

A grafikonokat Michal Bogacztól és Francois Denoualtól vettem kölcsön.

Korkülönbség miatt van némi eltérés a időbeli eloszlásban, de viszonylag hamar a csúcsra kerültek mindhárman. Federernél egy kicsit lassabb a folyamat, de meggyőződésem, hogy ez erősen összefügg azzal, amiért annyira szeretjük: ő ekkor nem csak tenisztudást, erőt és akaratot fejlesztett, de személyiséget is. Nem biztos, hogy mindenki tudja, de Federer fiatalon egy kiállhatatlan kis majom volt saját bevallása szerint is, meg kellett érnie arra, hogy igazi példaképpé váljon.

2002-től kezdődően beindult és egyre gyorsult a Grand Slamek futószalagon történő begyűjtése, voltak évek, amikor rajtuk kívül nem nagyon rúgott (ütött) labdába senki érdemben. 2004 júliusa és 2008 augusztusa között pl. Federer 22 jelentős tenisztornából 13-at megnyert, majd jóval később karrierjét 20 Grand Slam tornagyőzelemmel zárta, ami rekordnak számított egészen addig, amíg Nadal 2022-ben meg nem nyerte az Australian Opent.

Federer Grand Slam-meccseinek több mint felét 3 szett alatt hozta. Már önmagában ez is nagyon beszédes, de talán még izgalmasabb, hogy a valaha játszott pontjainak hány százalékát tudta megnyerni. Szerinted mennyit? 30? 50? 70? 90? Mi tűnik reálisnak? Gondolkozz el rajta, mindjárt mondom a megfejtést. Ha segít, akkor elárulom, hogy Federer 1526 egyéni meccset játszot a karrierje során, és közel 80%-át ezeknek megnyerte. Így könnyebb?

Csak akkor menj tovább, ha megvan a tipped.

Biztos megvan? Akkor jön a válasz fejjel lefelé.

˙ʎƃ́ǝuuǝʌʇ̈O

Mindössze ennyi százalékát nyerte meg a pontjainak, de ezzel a meccseinek több mint 4/5-ét behúzta. A másik két jómadár egyébként néhány százalékponttal ennél kevesebbet tudott, 53% fölött kicsivel, tehát ez az 54%-os érték kimagasló az egész mezőnyben. További statisztikák erre.

Mi lehet a tanulság?

Számomra különösen is fontos a sztori mondandója: nem kell minden csatát megnyerni. Tudni kell, hogy mik a fontos momentumok, és azokkal kapcsolatban kell beleadni mindent. Igen ám, de honnan tudjuk, hogy ez most az lesz? Nem tudjuk. Csapatomnak azt szoktam mondani, hogy néha érdemes szemlélődni a 40 évvel későbbi önmagunkat elképzelve: ő mit mondana visszatekintve? Tényleg fontos annyira ez az aktuális prezentáció? Valóban muszáj megszerezni ezt az ügyfelet? Mégis mi történik, ha nem jön össze? A válasz nagyon gyakran az, hogy semmi nem történik. Akkor meg miért hajszoljuk magunkat? Többek közt erről is beszélgetünk az aktuális podcast epizódban lejjebb.

Még Popper Pétertől hallottam, de azóta mindenféle coelho-facebook bölcselőnél is megjelent a döntéseinkkel kapcsolatban egy számomra fontos aforizma:

Nem kell tovább magyarázni.

A 203. epizód megérkezett

Néhány hét elteltével ismét jelentkezünk audió tartalommal. Beszélgetünk a stresszről és a munkahelyi nyomás kezeléséről, megküzdési stratégiákról. Szóba kerül az Invincible sorozat, néhány hónapos gyerekkel történő kirándulás külföldre (Párkány), illetve néhány könyv is, pl. Alan Connor: Az árulók, Peter Vajkóczy: Élet és halál küszöbén, Richard Osman: A csütörtöki nyomozóklub – ez már repetaként. A komposztálási tapasztalatok beértek, megnézzük, hogy mi minden jön ki a komposztálóból az erkélyen. A fentiek mellett az infra lázmérők működési elvét is megismerjük, és természetesen nem maradhat ki a klasszikus dilemmázgatás sem.

Az örök kérdés: mikor érdemes vásárolni? Több barátom is lakásvásárlás előtt áll, néhányan teljesen le is tettek már róla, esélytelennek tartva a folyamatot a jelenlegi gazdasági helyzetben. Nekik nem sok jó hírt hozok (kivéve ha ők is komoly megtakarítással rendelkeznek az alább részletezett portfólió elemekben), de talán nem baj az, ha készülünk a várható változásokra.

A következő időszak minimum érdekes lesz a budapesti ingatlanpiac szempontjából, mert úgy tűnik, a megtakarítások egy jelentős része rázuhan majd 2025-ben erre a szegmensre. Honnan jönnek ezek a megtakarítások?

Nagyjából 1200 milliárd forint fog érkezni az állampapír kamatokból, ami elsősorban, de nem kizárólag a PMÁP papírok inflációkövetése miatt a következő év januárja és májusa között akár 15-17% körüli hozamot jelenthet.

Ezen kívül a kormány mostani tervei szerint az önkéntes nyugdíj megtakarításokat 2025-ben kamat nélkül ki lehet majd venni abban az esetben, ha azokat valamilyen lakás célra (praktikusan lakáshitel törlesztésére vagy vásárlásra) költjük. 1,1 millió ilyen megtakarítási számla létezik (egy embernek akár több is lehet), volumenben összesen 2200 milliárd forintot jelent.

Befolyásolhatja továbbá a piacot az MNB idei adósságfék szabályozása is.

Az itt releváns változás elsősorban azokat érinti, akik 41 év alattiak, és még nincs saját lakásuk, így “elsőlakás-vásárlóknak” minősülnek. Ebben az esetben a korábban megszokott 20%-os önerő helyett elég 10%-os önerőt felmutatniuk a hitel felvételekor a lakás teljes (ingatlanbecslő által meghatározott) értékéhez viszonyítva, és így adott esetben már 90%-os hitelfedezeti mutatótól finanszírozáshoz juthatnak. Természetesen a hitelt biztosító bank ettől eltérhet a konkrét esetekben, és általában el is tér kisebb-nagyobb mértékben – korábban sem kapott általában hitelt az, aki kicentizte az önerőt.

Mindezen tényezők alapján a budapesti ingatlanpiacon az elemzők akár 10% környéki ingatlandrágulásra is számítanak, melyet részben ellenpontozhat az Airbnb kitiltása Terézvárosból, különösen ha ezt a döntést további kerületek is meghozzák.

Ha lakásvásárláson gondolkodsz, akkor érdemes mérlegelni a fentieket, és annak megfelelően döntést hozni, adott esetben felpörgetni a keresést.

A 202. epizódról

Elég régen kint van már az epizód, sokan meg is meghallgattátok. Aki várja a mindig aktuális honlapos megjelenést, annak csak most lesz erre lehetősége.

A témák az alábbiak voltak.

Barbi nyugdíjasokkal jár színházba, ahol nem csak kulturális élményekkel gazdagodik. Laci a Still filmet ajánlja Michael J. Fox életéről, miközben Isti az otthoni NAS-os megoldását ecseteli. Túlturizmus kifejezést is megismerjük, a norvégok csináltak egy érdekes kampányt. Utánanézünk az őszülésnek, a halántékcsontnak és az ülés-állás viszonynak. Nagyon szeretjük az Árulók sorozatot/reality-t még mindig, de drágának találjuk az országtortát, Kecskeméten már kétezer forintért megy.

Hallgass bele!

Szombat van. Ebédelünk. Csöngetnek. Én megyek ki ajtót nyitni. Egy ismeretlen, kopottas férfi áll az ajtó előtt.

– Kislány, beszélni németül?

– Igen.

– A szüleid itthon? - kérdezi tört németséggel.

Tétováztam. Beengedjem? Ki lehet ez? Honnan jött? Mit akar?

A férfi engem néz. Szeméből szomorúság süt felém. Kinyitom az ajtót.

– Tessék leülni - mondom a sapkáját a kezében tartó embernek, és a biztonság kedvéért a székre mutatok.

– Köszönöm. – Állva marad.

– Apu, egy idegen keres. Valamit makog németül.

Édesapám kimegy. Néhány perc múlva maga elé engedve tessékeli be a férfit.

– Lengyel menekült. Hozzatok még egy terítéket!

A férfi meghajol, és egy hosszú, sok mássalhangzós nevet mond.

Édesapám kivezeti a fürdőszobába. Visszaülünk az asztalhoz. Jobban szemügyre veszem az idegent. Arca elgyötört, ruhája kopott. Szemével majd felfalja az ételt, de lassan, megfontoltan eszik. Hangtalanul ebédelünk.

Ebéd után szüleimmel kávézik. Szófoszlányokat hallok.

– Varsó… Hitler… nácik…

Gyűrött képet vesz elő. Családi fénykép. A szülők két kislánnyal állnak egy fa előtt. Akár rólunk is készülhetett volna. Apu átvezeti a másik szobába. Kinyitja a szekrénye ajtaját.

– Válasszon magának! Körülbelül azonos lehet a méretünk. Azt vigye, amire a legnagyobb szüksége van.

Az idegen zavartan, mozdulatlanul áll a szekrény előtt.

– Kérem, tegye meg. Fogadja el tőlem legalább ezt, ha már mást nem tehetünk magáért. Nem ajándék. Kölcsön. Ha vége lesz a háborúnak, ha életben maradunk, találkozunk és visszaadja.

– Életben maradunk? – Arcán tétova mosoly.

Estefelé az idegen bőrönddel a kezében áll az ajtóban. Búcsúzik. Szótlanul ülünk az asztal körül.

– Olyan jól állt neked az az öltöny, amit elvitt - szólal meg a nővérem. – Kicsoda nekünk ez az ember?

– Kicsoda?… Egy üldözött… Egy a sok közül. Földönfutóvá tették azok a gazemberek. Segítségért fordult hozzám. Nem alázhatom meg azzal, hogy valami ócska holmit nyomok a kezébe.

– Te bármit veszel fel, mindenben csinos vagy - mosolyog az édesanyám -, de… – arca elkomorodik – talán mégiscsak ki kellene vándorolnunk.

– Lehet… de én sehol máshol nem tudnék élni.

Forrás: Székely Éva – Jöttem, ​láttam… Vesztettem?

Subscribe now

A következő idézet előtt nézzük meg, hogy mi is történt az aktuális adásban.

Barbi kétszeres anyuka lett, mesél a legfontosabb élményeiről ezzel kapcsolatban, de nem ám csak úgy ukk-mukk-fukk! Lesz szó még az új Deadpool filmről, a Mythic Quest sorozatról, illetve Mocsidzuki Mai könyvéről, A telihold kávézóról. Megnézzük, hogy mi a bánatért nem lesznek rosszul a keselyűk a dögevéstől, ill. kiderül, hogy a 0,7-es pH-értékű gyomor szétmarja az ólmot is. A családi főzőcske rendkívül megterhelő, igen ám, de valóban az? Mi a durvább, megfőzni egy húsz fős családra, vagy eltakarítani utánuk? Végezetül az olimpiai eszme és a döntetlen összefüggéseit tárgyaljuk. Hallgass bele!

A hírlevél végére egy humorosabb idézet érkezik ugyanabból a könyvből. Ebben a történetben Éva még gyógyszerészetet tanul, és jól szemlélteti, hogy az évfolyamukban alig-alig előforduló srácok mennyire kivételezett helyzetben voltak. Minden lány nekik akart ugyanis segíteni, most éppen egy szóbeli vizsgán…

Megkapja az első kérdést. Dadogva válaszol, és óvatosan lesve felénk, több-kevesebb sikerrel olvas a szánkról. A professzor kérdez, a fiú dadog. Már több mint húsz perce kínlódik. Nem sokat tud az anyagból. Az öreg egyre könnyebbeket kérdez, és – hogy ne kelljen semmit észrevennie – fel sem néz a jegyzeteiből. Szemlátomást át akarja engedni a vizsgán.

– Beszéljen, kérem, az anisi vulgaris fructus-ról!

– Az anisi vulgaris fructus, azaz a közönséges ánizs… - mondja megfontoltan a fiú, és a szeme sarkából az első sorban ülő szép, szőke évfolyamtársnőnk száját figyeli.

A lány, mint a süketnémák, ujjával egyet mutat, miközben szájával szótagolja: Eu-ró-pa.

– Európában termesztett, egyéves növény termése - folytatja a fiú.

A lány az orrára mutat.

– Jellemző szagú - mondja a fiú.

A lány a szája szélét nyalogatja, és boldogan mosolyog.

– Jó ízű - mondja a fiú.

– Legyen szíves közelebbről is meghatározni, hogy mit ért maga jó ízűn! - szólal meg a tanár.

A lány magára mutat.

– Édes - vágja rá a fiú.

A lány a kölnisüvegét tartja a kezében, és egyet mutat.

A fiú elmosolyodik:

– Egy százalék illóolajat tartalmaz - mondja.

– Mielőtt folytatná, kérem mondja meg, hogy a drog melyik családba tartozik.

A fiú hallgat. A lány az ujjával a lába között tartott esernyőre mutat. A fiú hallgat. A lány egyre hevesebben mutogat az esernyőre. A fiú hallgat, és mint aki nem jól lát, magáról megfeledkezve, teljes testével a lány felé fordul. Tágra nyílt szemmel mered a lányra. A fiú hirtelen mozdulatára a professzor felnéz. A fiú feszült arccal figyeli a lányt, aki minden igyekezetével segíteni akar. Csak egymásra figyelnek.

A fiú arca felragyog.

– A Pinaceaek családjába. - mondja diadalmasan.

– Én megértem önt, kedves fiam, de sajnos egy szintet tévedett. A kollegina ugyanis az esernyőjére mutatott, de jobban tette volna, ha kinyitja azt a fránya paraplét, mert az ánizs az Umbrelliferaek, azaz az esernyősök, és nem mint ön mondta, a Pinaceaek, azaz a jegenyőfélék családjába tartozik. Ha egy csúnya, éltes hölgy ült volna a kollegina helyén, ön átment volna a vizsgán.

Erről eszembe jutott egy évekkel ezelőtti bankos megbeszélés, de aztán tényleg elköszönök:

– Szerintem ezt [így és így] lehetne megoldani.

– Mire gondolsz pontosan?

– Egész pontosan a pinára, de hogy jön ez most ide?

Minél magasabb szintű, lehetőleg C-level vezető részvételével tartott megbeszéléseken a legjobb bejátszani ezt az igazán kiművelt, frappáns értekezést.

Ez a gyerek valami kegyetlen rosszul rajzol. [orvosi pecsét helye]

A kijelölt útról a teljes iskolarendszerben nem tudtam lekászálódni, faltam a reálos és természettudományos tárgyakat, de a humán vonallal sem volt különösebb problémám. Rajzzal kapcsolatban egy élmény él bennem tisztán még általános iskolából: egy nonfiguratív grafikát kellett vízfestékkel pingálni, tehát az elvárás az volt, hogy csinálj bármit, csak az ne hasonlítson tényleg semmihez. Nem számít se szín, se ecsetkezelés, se minőség, csak ez az egy: ne legyen formailag értékelhető. Teljes magabiztossággal festegettem usque harminc percig, majd a végén teljesen egyértelműen egy szemmel, szájjal és fogakkal rendelkező lény nézett velem farkasszemet a négy helyen rajztáblára csippentett A4-es, félfamentes rajzlapról. Hármast kaptam. Ekkor azért már lehetett sejteni, hogy a strukturáltságot az életem maradék részében sem lesz könnyű elengedni.

Ennyit elég is tudni arról a stabil tizensok év rendkívül mély és kiterjedt grafikai iskolázottságról, amiből én érkezem. Volt egy jó tizenöt év pauza ezt követően, de rögvest eztán feleségemmel főnixmadárként újraéledve párosban berobbantunk a művészvilág modern keltetőjébe, az Alkotásutcába.

Praktikusan ez kiinduláskor még csak annyit jelentett, hogy egy ajándékba kapott kupon birtokában – amelyet próbáltunk a lehető legkésőbbi időpontban felhasználni – kiválasztottunk egy festménytípust, majd lefoglaltuk azt a három órás alkalmat, amikor többedmagunkkal és az instruktorral együtt neki lehet állni a konkrét implementációnak.

Némileg engem is zavar az implementáció szó ebben a kontextusban, de most mit mondjak nektek, nem lehet mindenki egy mély érzésű, lelkileg gazdagon barázdált Jean-Michel Basquiat.

A felskiccelt, üres vászon nem riasztott el minket, ülve, állva, minden pozícióban alkottunk. A hangulatra semmilyen panasz nem lehetett, két-három karót nyelt, tényleges művészi eredményre áhítozó huszonévesen kívül értékes irónia és önirónia csomagokkal gazdagodtunk.

Festő 1: Ez így jó lesz?

* nézik egy darabig*

Instruktor: Persze, semmi rosszat nem tudok mondani.

Festő 2: Mondjuk jót se…

Így csapkodtuk hát egymást a még éppen csak bimbódzó alkotói barátságok útvesztőjében salétromsavval masszívan átitatott fűzfavesszőkkel. (Ezt Morgan Freeman hangján is olvassátok el.)

A sok mellébeszélés után vegyük fel most már végre az esztéta szemüveget. Immanuel Kant is megmondta, hogy:

Bizton állíthatom, hogy nekünk erről az egészről semmilyen fogalmunk sem volt, talán ezért is lett ilyen megdöbbentően vállalható a végeredmény. Az instruktor rögtön pénzügyi ajánlatot tett a kész műre, de felháborodottan elutasítottuk, mégis minek néz minket? Mi nem a pénzért csináljuk, hanem azért, hogy bebizonyítsuk a harminc évvel ezelőtti szakembernek, mehetünk iskolába. Az élet iskolájába.

Ti is menjetek, tanuljatok, fejlődjetek, tapasztaljatok. Ha azonban egyszer mégis egy jópofa, újszerű szórakozásra vágynátok, ami nem vészesen ugyan, de azért sokaknak komfortzónán kívüli, akkor ennek a programnak érdemes lehet adni egy esélyt.

Témák:

Rosszalkodási felár, Amazon fail, #keresettaferi, Lefkovicsék gyászolnak, 200 éves öreg, kerek számok vonzásában, A kódfejtő, Muriel Barbery: A sündisznó elegenciája.

Témák:

Van Gogh-kiállítás, “Nem baj!”-sztori, The Morning Show, #keresettaferi, tyúkterror, öszvér szaporodási képessége, csigaüldözés, Final Four, Győr a bajnok.

Témák:

Osztrák euró, Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje, Shrinking, árképzéses érdekesség (Lacis közgáz csaj), kapaszkodás pénisszel, sarki fény működése, vágóhíd, #keresettaferi.

Hallgatni mostanában nem tudtok, mert nehéz összeegyeztetni a felvételeket, de higgyétek el, dolgozunk a helyzet javításán. (Amúgy nem.)

Micsoda, Ausztráliában voltál?

Dehogy. Hétvégén viszont kimentünk a sógorokhoz, gyönyörű dolgokat láttunk.

Hanyatlik ez az ország is, bizonyos helyeken 1 euróval többet kellett fizetni akkor, ha kártyázni szerettél volna. Balkán ez, én mondom nektek.

Mi lesz a fehérgallérral?

Nem szoktam ezzel a véleményemmel népszerű lenni – főleg az IT-sok körében –, de azt gondolom, hogy az elmúlt öt-nyolc évben elszemtelenedett az informatikus szakma. Pofátlan bérek, nem elég termelt érték, körülményes megoldások jutnak eszembe, illetve nyilván rendkívül sok igényes, minőségi munka is, de az arány folyamatosan romlik. A megélhetési informatikus olyannyira alapvetés lett, hogy az 15 éve elképzelhetetlen lett volna.

A fenti kép klasszikus példája annak, amikor egy pofátlan cég (képviselője) találkozik egy pofátlan pályázóval. Úgynevezett gentleman módjára is lehetne kezelni az ilyen helyzeteket: késett a recruiter? Igen, borzasztó ciki, drága a mérnökóra, pláne az ember saját ideje. De mennyivel szebb gesztus lenne ezt lazán, nagyvonalúan menedzselni, nem?

No, persze, a másik oldal is érdekes. Munkáltatóként ér gondolni olyasmit, hogy “ne csak a pénzért jöjjön” a jelölt, de akkor ezt mérjék fel az interjún, vizsgálják meg a motivációit, próbálják megérteni a mozgatórugókat, de ne azzal kezelje a szituációt, hogy jelentősen a piaci ár alá megy.

Meggyőződésem, hogy ez a működés és repülőtér méretű arcoskodás meg fog változni a következő öt évben.

Subscribe now

iPad Pro M4

Aki elbizonytalanodott a vásárlást illetően, és remeg a keze a gombon, segítek: az iPadOS munkára még mindig alkalmatlan. Komoly frusztráció, nézzétek meg a videót.

Híres emberek kevésbé ismert városokból

Az egész bolygón interaktívan nézelődhetünk, hogy melyik faluból, ismeretlen térségből milyen híresség vagy ismert személyiség származik. El lehet vele tölteni egy jó fél órát, úgyhogy szigorúan akkor nyisd meg, ha a fontos leadandókkal megvagy! (Látom ám, ha csalsz.)

Hova menjünk hétvégén?

• Azahriah koncertre Pesten. (Ezt nem is linkelem, van belőle pár, de jegyed meg úgysincs egyikre se.)

• Wellhello bulira Kiskunfélegyházán.

• Újbuda 19. születésnapjára a Feneketlen-tóhoz.

Hallgasd meg a legutolsó adást, ha még nem tetted

És most vissza a terepre. Függöny. 💃🏻

Témák:

Új iPad Pro M4, Eon 32A, medve vagy férfi, A siló, #keresettaferi, Szegény párák, Meg se kínáltak, csontnövekedés, ismernek-e névről.

Ha élvezed a tartalmakat, akkor nagyon sokat segítenél azzal, ha meghívnád barátaidat is, hogy iratkozzanak fel és olvassanak veled együtt. Ha nem tudnak olvasni, az sem baj, mert a podcast elemeket elég mondjuk hallgatni is.

Ezekkel az ajánlásokkal speciális hozzáférést szerezhetsz a kultúr sufni-hoz, de nézzük csak, melyek ezek.

Hogyan működik?

1. Oszd meg – Ha használod az alábbi ajánló linket, vagy a „Share/Megosztás” gombot bármelyik bejegyzésnél, pontot kapsz minden új feliratkozó után. Egyszerűen küldd el a linket egy szöveges üzenetben, e-mailben, vagy oszd meg a közösségi médiában a barátaiddal, esetleg ellenségeiddel.

Refer a friend

2. Előnyök – Minél több barátod használja az ajánló linkedet a feliratkozáshoz, annál több különleges előnyhöz juthatsz.

• Bronz Bagoly 3 ajánlásért (bronz címke és megjelenés a támogatók között, ha szeretnéd)

• Ezüst Elefánt 7 ajánlásért (ezüst címke és megjelenés a támogatók között, ha szeretnéd)

• Arany Antilop 20 ajánlásért (arany címke + közönségtalálkozón vendégünk vagy)

Visit the leaderboard

Köszi, hogy itt vagy!

Témák:

Én, József Attila, #keresettaferi, For All Mankind, kalandok Szarvason, Gyulán, Szabadkígyóson, Semmelweis, sziréna működése (hivatkozott videó, bandák első sorból, James Norbury: A macska, aki zent tanított, Úriemberek.

Témák:

Máltai méltatás, locsolós, opera, magaskultúra, ameddig a varázslat tart, #keresettaferi, szemlátomást, szerelem, Irvin D. Yalom – Marilyn Yalom: Halálról és életről.

Témák:

Kafkáz földlakó, Wonka, #keresettaferi, csajozós mesterséges intelligencia, tejforralás, cica-kutya mérési hiba, Frei Tamás: Puccs Moszkvában, biztosítós bukovári.