Federer és a haverok
Roger Federer klasszis teniszező, az ő hármasuk Novak Djokoviccal és Rafael Nadallal 2000 után hasonló volt ahhoz, ami a fociban történt majdnem pontosan ebben az érában Lionel Messivel és Cristiano Ronaldoval. Erős rivalizálás, egymás egyre magasabb és magasabb szintre emelése, ill. folyamatos csere-bere a világranglista csúcsán.
A grafikonokat Michal Bogacztól és Francois Denoualtól vettem kölcsön.
Korkülönbség miatt van némi eltérés a időbeli eloszlásban, de viszonylag hamar a csúcsra kerültek mindhárman. Federernél egy kicsit lassabb a folyamat, de meggyőződésem, hogy ez erősen összefügg azzal, amiért annyira szeretjük: ő ekkor nem csak tenisztudást, erőt és akaratot fejlesztett, de személyiséget is. Nem biztos, hogy mindenki tudja, de Federer fiatalon egy kiállhatatlan kis majom volt saját bevallása szerint is, meg kellett érnie arra, hogy igazi példaképpé váljon.
2002-től kezdődően beindult és egyre gyorsult a Grand Slamek futószalagon történő begyűjtése, voltak évek, amikor rajtuk kívül nem nagyon rúgott (ütött) labdába senki érdemben. 2004 júliusa és 2008 augusztusa között pl. Federer 22 jelentős tenisztornából 13-at megnyert, majd jóval később karrierjét 20 Grand Slam tornagyőzelemmel zárta, ami rekordnak számított egészen addig, amíg Nadal 2022-ben meg nem nyerte az Australian Opent.
Federer Grand Slam-meccseinek több mint felét 3 szett alatt hozta. Már önmagában ez is nagyon beszédes, de talán még izgalmasabb, hogy a valaha játszott pontjainak hány százalékát tudta megnyerni. Szerinted mennyit? 30? 50? 70? 90? Mi tűnik reálisnak? Gondolkozz el rajta, mindjárt mondom a megfejtést. Ha segít, akkor elárulom, hogy Federer 1526 egyéni meccset játszot a karrierje során, és közel 80%-át ezeknek megnyerte. Így könnyebb?
Csak akkor menj tovább, ha megvan a tipped.
Biztos megvan? Akkor jön a válasz fejjel lefelé.
˙ʎƃ́ǝuuǝʌʇ̈O
Mindössze ennyi százalékát nyerte meg a pontjainak, de ezzel a meccseinek több mint 4/5-ét behúzta. A másik két jómadár egyébként néhány százalékponttal ennél kevesebbet tudott, 53% fölött kicsivel, tehát ez az 54%-os érték kimagasló az egész mezőnyben. További statisztikák erre.
Mi lehet a tanulság?
Számomra különösen is fontos a sztori mondandója: nem kell minden csatát megnyerni. Tudni kell, hogy mik a fontos momentumok, és azokkal kapcsolatban kell beleadni mindent. Igen ám, de honnan tudjuk, hogy ez most az lesz? Nem tudjuk. Csapatomnak azt szoktam mondani, hogy néha érdemes szemlélődni a 40 évvel későbbi önmagunkat elképzelve: ő mit mondana visszatekintve? Tényleg fontos annyira ez az aktuális prezentáció? Valóban muszáj megszerezni ezt az ügyfelet? Mégis mi történik, ha nem jön össze? A válasz nagyon gyakran az, hogy semmi nem történik. Akkor meg miért hajszoljuk magunkat? Többek közt erről is beszélgetünk az aktuális podcast epizódban lejjebb.
Még Popper Pétertől hallottam, de azóta mindenféle coelho-facebook bölcselőnél is megjelent a döntéseinkkel kapcsolatban egy számomra fontos aforizma:
Tisztelettel kérdezem azoktól, akik úgy élték le az életüket, hogy "mit szólnak majd az emberek", hogy végül mit szóltak?
Nem kell tovább magyarázni.
A 203. epizód megérkezett
Néhány hét elteltével ismét jelentkezünk audió tartalommal. Beszélgetünk a stresszről és a munkahelyi nyomás kezeléséről, megküzdési stratégiákról. Szóba kerül az Invincible sorozat, néhány hónapos gyerekkel történő kirándulás külföldre (Párkány), illetve néhány könyv is, pl. Alan Connor: Az árulók, Peter Vajkóczy: Élet és halál küszöbén, Richard Osman: A csütörtöki nyomozóklub – ez már repetaként. A komposztálási tapasztalatok beértek, megnézzük, hogy mi minden jön ki a komposztálóból az erkélyen. A fentiek mellett az infra lázmérők működési elvét is megismerjük, és természetesen nem maradhat ki a klasszikus dilemmázgatás sem.